Évtizedek óta tartó szorongás kezelése középkorú férfi esetében – 1. rész

Középkorú férfi kliensem szorongásos problémájával keresett fel.

Kissé zavartan szorongatta vizes palackját, kereste melyik székre üljön le. Mikor megmutattam az ő székét, kicsit megkönnyebbült, még sóhajtott is egyet. Hátra dőlve, szemkontaktust felvéve kezdte el mondani miért is jött.

Mint mikor kinyitunk egy csapot, úgy folyt belőle a szó.

Úgy érzékeltem, alig várta, hogy elmondhassa végre mi a problémája. Nem is volt lehetőségem kérdést feltenni, de láttam : neki most arra van leginkább szüksége, hogy értő figyelemmel meghallgassam. Teljesen értelmesen, logikusan felépített mondatokat használva mesélte el, miért – ahogy ő fogalmazott: „Nehéz ügy” ez, amitől „Rosszul érzem magam a bőrömben”.

„20%-os szorongást, vagyis inkább lámpalázat érzek és nincsenek kellemetlen testi érzeteim.”

Talán már a második mondatában elmondta, hogy 22 éves kora óta van meg – pár év kihagyással – ez a szorongás, tudja mi az a konkrét esemény, amióta érzi.

Tudott és akart is beszélni a problémájáról.

Nyitott volt az EFT-re első perctől fogva.

Elmondtam neki, hogy az energiarendszerében meglévő elakadásokat, blokkokat kívánjuk most megmozdítani, az energiaáramlást beindítani.

1. kör:

Aránylag hosszan mesélte el először azt a bizonyos történetet. Aláhúztam a jegyzetemben azokat a szavakat, amelyeknél erősebb érzelmet érzékeltem.

A történet befejezésekor ezeket visszamondtam neki és kértem válassza ki, szerinte melyik a legmeghatározóbb kifejezés.

A kiválasztott szavakkal kopogtattam végig a pontokat az első körben: „Ez a vég.”

Arcizmai megfeszültek, kapkodva vette a levegőt, a szeme is kissé könnybe lábadt.

Rákérdeztem: mit érez, milyen gondolatai, milyen testérzetei vannak most?

„Felkavarta a gondolataimat, láttam a pillanatot, a testemben nem érzek semmit”.

Majd megint kinyílt egy csap és elkezdett folyni belőle a szó.

Felülbírálta előző kijelentéseit és előzményekre hivatkozott a konkrét esemény megtörténtének okaként.

13 éves korához ment vissza, de megállítottam mielőtt teljesen átmentünk volna egy másik történetbe és kértem, kezdje el előröl az eredeti történetet mesélni.

2. kör:

Sokkal rövidebb lett a történet. Nem ott kezdődött és nem ott lett vége, mint először.

Most a „Bomba felrobbant” mondat rész volt egyértelműen a legintenzívebb, így ezzel mentünk végig a pontokon.

Beszédritmusa lelassult, szomorkásabb lett a hangja, többször nézett balra le.

„Felkavaró a dolog” válaszolt érdeklődésemre állapotáról.

3. kör:

Erre gyorsan indítottam egy új kört ezzel a kifejezéssel: „Felkavaró a dolog” .

Leellenőriztem érzése intenzitását, nem nőtt.

A “Hogy érzi magát?” kérdésre, a „Némi terhet okoz” választ kaptam.

4. kör:

Ezt mondtuk most ebben a körben: „Némi terhet okoz”.

„Nem okoz rossz érzést, hogy elmeséltem, bár felkavarta a lelkiismeretemet” mondta értékelésként a kör végén.

Fáradtnak tűnt, de nyugodtnak, elgondolkodónak. Testtartása is ezt tükrözte és a hangja is. Szemében hálát láttam, olyan DE JÓ érzést.

Mivel a kezelés 1 órája lejárt, itt megálltunk.

Megegyeztünk, hogy legközelebb folytatjuk a munkát.

Addig csak figyelje a gondolatait, érzéseit, érzeteit és abban a tudatban menjen el, hogy elkezdtük az ÁTHANGOLÁSát.

„Pont ez a szó fogalmazódott meg bennem” mondta, mikor kimondtam ezt az útravalót.